Micimackó:

Kórosan mézfüggő szenvedélybeteg, aki mindent megtesz, hogy napi adagjához hozzájusson (fára mászik, méhekkel csípeti össze magát, stb). Ha nem kap mézet, mély depresszióba esik, gondolkodása lelassul, tökéletesen alkalmatlanná válik mindenfajta társadalmi-közösségi, kooperatív jellegű tevékenysége.

Malacka:

Totál idióta szegény. Szellemi fogyatékos (dadog, képtelen értelmesen fogalmazni, és bizonyára dyslexiás is), és növésben is erősen visszamaradt példánya fajtájának. Mivel képtelen másokkal megértetni magát, állandó kisebbrendűségi komplexus gyötri, nem is beszélve arról, hogy még a leghétköznapibb dolgoktól is fél. Kórlapján szerepel még akut klausztrofóbia és a biztonságérzet totális hiánya is.

Tigris:

Megalomániás tévképzetes elmebeteg, a veszélyesebb fajtából. Meg van győződve arról, hogy a tigrisek a többi élőlény felett állnak, így a Százholdas Pagony önjelölt kiskirályát tisztelhetjük benne. Közösségekbe beilleszkedni képtelen, a társadalom magányos számkivetettje ő, aki elszigeteltséget tettetett vidámsággal, és állandó pótcselekvésével, az ugrálással próbálja meg kompenzálni.

Füles:

Súlyosan depresszív alkat. Öregkorára belátta, hogy élete egy kudarc, egzisztenciája pedig valahol a béka segge alatt van. Nem tudott összegürcölni egy lakásra valót, ezért - míg társai jó meleg, fűthető odvas fákban vészelik át a teleket - meg kell elégednie egy huzatos fatákolmánnyal, ami Tigrisnek köszönhetően minden második nap tönkrezúzódik. Ez a gyökértelen élet, valamint a seggen fityegő műfarok minden bizonnyal az impotencia szimbóluma, amivel a többiek állandóan baszogatják, egyszerűen elviselhetetlenné teszi az életet Füles számára. Öngyilkos is lenne, ha depressziója nem totálisan passzív magatartásban ütközne ki, és ha nem félne az újabb kudarcoktól ("mi van, ha nem sikerül?").

Kanga:

Elvált asszony, egyedül neveli gyermeket - kell-e többet mondani? Az állandó házimunka és rosszcsont kölyke hamar kikészítettek Kanga idegeit. Ráadásul mivel Ausztráliából emigrált bevándorló, idegennek érzi magát a Százholdas Pagony mérsékelt égövi élővilágában. Ennél pedig már csak kóros férfihiánya a rosszabb: igen régen kamatyolt már, és ezt beteges tisztaságmániáján próbálja levezetni - vár az igazira, aki sosem jön el.

Zsebibaba:

Csonka családból származó egyke, ennek köszönhetően anyuci szeme fénye, és mint ilyen, egészségtelenül elkényeztetett gyerek. Zsebibabának mindig mindent szabad, senkitől nem kap egy jó nagy maflást, akármit is csinál. Ugyanakkor a Pagony lakói - elsősorban édesanyja - nem fordítanak elég időt az iskoláztatására, így biztosak lehetünk benne, hogy felnőttkorára Zsebibaba elkallódott tehetség lesz, aki egy idő után majd az alkoholhoz vagy a droghoz fordul, hogy elfeledhesse a világ kegyetlenségét.

Nyuszi:

Az agresszív-neurotikus páciens iskolapéldája. Hétköznapi félelmeit felnagyítva él, ennek köszönhetően mindig van valami, amiért aggályoskodik, és mindig van valaki, akin aggályait - heves dührohamokkal és gyakran tettlegességig fajuló tombolással - levezetheti. Elviselhetetlen természetének köszönhetően világ életében agglegény volt, és egyenes úton van a bogaras vénemberség felé. A Pagony lakói utálják, de annyira szánalmas, hogy nem merik megmondani neki.

Bagoly:

A Százholdas Pagony legöregebb lakója, aki nem tud mit kezdeni a közte és a többiek között húzódó generációs szakadékkal. Hogy elfogadtassa magát, görcsösen igyekszik tudásával lenyűgözni őket, ám ez leggyakrabban tudálékosságba csap át, és még nevetségesebbé válik. Elsősorban a fiatalabbakat, Zsebibabát és Malackát próbálja megnyerni, aminek alapján joggal feltételezhetünk némi pedofíliára való hajlamot is.

Róbert Gida:

Hát, elég beteg kiscsávó lehetett, ha összehozta a fenti elmeotthont…